Budapest, 2026. július 28. – A klímaváltozás az irodaházak zöldfelületeit a kellemes esztétikai kiegészítőből stratégiai üzemeltetési és fenntarthatósági feladattá írta át. A kül- és beltéri növényzet kezelése egy összetett koncepció része: közvetlenül befolyásolja a fenntartási költségeket, a bérlői elégedettséget, sőt, hosszú távon akár az épület piaci értékét is.
Az ICON Real Estate Management szakértői szerint a szélsőséges időjárás miatt ma már nem elég látványos kertet vagy zöldfalat tervezni. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek a tartós hőség és aszály mellett is kiszámítható költséggel üzemeltethetők, valódi értéket adnak a bérlőknek, és támogatják a vállalatok fenntarthatósági törekvéseit.
Tervezés és klímaalkalmazkodás
A zöldfelületek kialakításakor az esztétikai és wellbeing-szempontokon túl elengedhetetlen a hosszú távú üzemeltethetőség előrelátó megtervezése is, így ezeket érdemes már a beruházási döntésekbe és az ingatlanfejlesztési stratégiába is beépíteni.
„Property és facility management szolgáltatóként a működtetés során egy elkészült épületet veszünk át kezelésre, ahol a növényállomány, az öntözési rendszer és a kapcsolódó infrastruktúra adott. Az üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem megfelelően megválasztott növényzet pótlása és a megugró vízfogyasztás jelentős pluszköltséget okozhat. Viszont azok a fejlesztők, akik már a tervezés során figyelembe veszik a zöldfelületek hosszú távú fenntarthatóságát, üzemeltethetőségét és klímaállóságát, sokkal értékállóbb ingatlanokat hoznak létre, és ezzel egyértelműen erősíthetik piaci pozíciójukat” – hívta fel a figyelmet Kákosy Zsolt MBA FRICS, az ICON Real Estate Management property management igazgatója.
Zöldfelületek az ESG fókuszában
A tudatosan kialakított zöldterületek szorosan kapcsolódnak a vállalati ESG-stratégia környezeti (Environmental) és társadalmi (Social) pilléréhez is:
Közösségi bevonás és felelősségvállalás (S): A zöldfelületek ápolása a bérlői közösségépítés eszköze is lehet. A közterületi vagy irodakerti növények gondozásába, esetleges „örökbefogadásába” bevont bérlők közvetlenül is tudnak kapcsolódni az épület fenntarthatósági törekvéseihez.
Biodiverzitás mint kockázatkezelés (E): A kizárólag nagy vízigényű gyepre épülő megoldások helyett előtérbe kerülnek a hőséget jobban viselő, a helyi klímához igazodó fákat, cserjéket és évelőket kombináló növényegyüttesek. A változatos állomány ellenállóbb a betegségekkel szemben, a rovar-, sün- és madárbarát kialakítások pedig támogatják a városi ökoszisztémát. A meglévő, idős faállomány megőrzése szintén kritikus, hiszen egy több évtizedes fa árnyékoló és mikroklíma-hűtő képességét egy frissen ültetett csemete még hosszú évekig nem tudja pótolni.
Vízmegtartás (E): A cél nem a túlzott öntözés, hanem a meglévő csapadékvíz helyben tartása és hasznosítása. Az áteresztő burkolatok alkalmazása, a burkolt felületek arányának csökkentése, az esővíz-gyűjtés és az intelligens öntözőrendszerek ennek a modern “szivacsváros-koncepciónak” az alapkövei. Ezekre ma már üzemeltetési infrastruktúraként kell tekinteni.
Beltéri zöldfalak és mérhető üzemeltetés
A beltéri növényzet ugyan meghatározó a térélmény és a wellbeing szempontjából, de fenntartása szoros gépészeti összhangot igényel. A természetes és mesterséges fény, a légmozgás, valamint a hőmérséklet-ingadozás összehangolása nélkül az irodai zöldfalak működtetése gazdaságtalanná válhat.
Az ICON szakértője szerint a következő években a zöldfelület-menedzsment ugyanolyan mérhető és optimalizálható ingatlanszolgáltatási területté válik, mint a gépészeti karbantartás. Ez a mérhetőség teszi lehetővé, hogy a víz- és energiafelhasználás vagy a növénypótlások adatai számszerűsíthető mutatókként jelenjenek meg a tulajdonosok és bérlők ESG-riportjaiban.
„A jól működő irodai zöldfelület nem feltétlenül az, amelyikben a legtöbb növény található, hanem amelyik hosszú távon is életképes, és kiszámítható módon támogatja az üzleti és fenntarthatósági célokat”
–zárta gondolatait Kákosy Zsolt.
