Lovas József

Három gyerek és a foci

Öten lakunk egy családi házban, igazi csapatot alkotva. A feleségem, két egyetemista, valamint egy kiskamasz gyermekünk és én. A hétvégéink sosem unalmasak, mindig tartogatnak valami elfoglaltságot. Ha pedig nem a ház körül kell valamit tenni-venni, akkor a családi örökségünkön, a balatoni nyaralónkban van dolog. Néha, amikor egy-egy fáradt pillanatomban úgy döntenék, hogy leülök egy kicsit megpihenni, szinte egészen biztosan ott terem a legkisebb gyermek labdával a kezében. Hogyan is lehetne neki ellenállni?  De ha már foci, akkor a kedvenc játékos sem lehet kérdés: hát persze, hogy mindannyian Szoboszlai Dominikért szorítunk a Liverpoolban!
A gyermekeim jövője és boldogulása fontos szempont számomra, igyekszem jó példát mutatni, mind a hivatásomban, mind a családi életben.

Szeretem a friss beton szagát

Az üzemeltetés előtt a kivitelezésben dolgoztam, amit szintén nagyon szerettem. Inspiráló volt, ahogy a nulláról teljes zöldmezős beruházásokat valósíthattunk meg. Van valami egészen felemelő abban, hogy a semmiből, – gyakran csak egy üres telekből – kellett valami teljesen újat, valami maradandót alkotni. A pincétől a padlásig mi csináltunk mindent. Hogy hol dolgoztam? Csak néhányat említenék meg a jelentősebb munkák közül, ahol építésvezetőtől a projekt menedzserig volt alkalmam végig járni a szakmai ranglétrát: a norvég nagykövetség épületének magas minőségű és egyedi igények szerinti megvalósítása, a Vodafone hálózatának kiépítésében való részvétel, a debreceni Főnix Aréna felhúzása, majd a Komáromi Ipari Park születése, a Nokia épületeinek felépítése. Ezek mindegyike csupa olyan feladat volt, amelyek komoly kihívást, a megvalósításuk pedig fontos szakmai sikereket jelentettek.

A kertészkedés örök szerelem

A családi házba költözés hozta magával a kertészkedést, mint új hobbit, eleinte nem is sejtettem, hogy ennyi örömet tud adni a kert rendezgetése.  A feleségem néha kedvesen meg is jegyzi, hogy talán egy kicsit túlságosan sok időt töltök kint. Igaz, nem egy hatalmas birtokról van szó. Az újpesti házunk kertje csupán 250-300 négyzetméter lehet, de számomra így is néha hatalmasnak tűnik. Hat gyümölcsfával büszkélkedhetek, amelyek tavasszal virágba borulnak, nyáron pedig gyümölcsökkel ajándékoznak meg minket. A bokrokat már én telepítettem. Hol színes virágokkal, hol buja zöld levelekkel díszítik a kertet. És persze számos virágot is ültettem már, amelyek szinte minden évszakban más és más színt öltenek. Hogy mit szeretek a legjobban a kertészkedésben? Talán a békét és nyugalmat. Hogy süti az arcomat a nap és a friss, tiszta levegőt beszívva gyönyörködhetek a zöld környezet szépségében, amelyet a két kezem munkájával képes vagyok alakítani. No meg a pillanatot, amikor kicsit megpihenhetek a hintaágyban, és még fociznom sem kell.